Leírás
„Kakaó Vénusz megszületett…”
Ez a figura egy sajátos, játékos és nagyon is mai Vénusz. Egy kedves ismerősöm vetette fel, hogy készítsem el a “Juditos” verzióját a klasszikus születés-mítosznak, én pedig akkor még hátrébb léptem… De aztán mégiscsak megszületett!
Mert úgy érzem, a 21. század a nők újjászületésének kora – a bátor nemet mondások, a saját választások, a határhúzások, az öngondoskodás és az ősbizalom időszaka.
Ez a kis kerámia nőalak nem tökéletes, nem is akar az lenni – de nagyon is jelen van.
Ott áll könnyed testtartásban, fején turbán, vállán törölköző, körülötte fügefalevelek lengenek – és azt mondja:
„Itt vagyok. Most. Így. És ez elég.”
Ez a szobor nekem nemcsak egy alkotás lett, hanem egy könnyed főhajtás azok felé a nők felé is, akik a saját útjukat járják – akár főzéssel, tánccal, kakaós szertartással vagy egy gondoskodó szépségápolással.
Ők azok, akik a történetüket nem rejtegetik, hanem élő anyaggá formálják, akik a dzsungelben is ösvényt nyitnak másoknak.
Ez a figura nem kiált, nem hódít – csak áll, mosolyog,közben azt súgja:
„Itt vagy. És úgy vagy jó, ahogy vagy.”
“Cacao Venus has been born…”
This little figure is a playful, contemporary take on Venus herself.
A dear friend once suggested I create a “Judit-style” version of the classic birth myth. Back then, I shied away…
But now, she’s here – she’s been born after all!
Because I truly feel that the 21st century is the era of women’s rebirth — a time of brave no’s, choosing ourselves, setting boundaries, self-care, and ancient trust in who we are.
This small ceramic woman isn’t perfect — and she doesn’t want to be.
But she is present.
She stands there in a relaxed pose, towel draped around her shoulders, turban on her head, fig leaves gently surrounding her — and she says:
“Here I am. Now. Like this. And it’s enough.”
To me, this sculpture isn’t just an artwork — it’s a gentle nod to all those women walking their own paths.
Whether through cooking, dancing, sipping ceremonial cacao, writing, dressing up or putting on a bold lipstick — they’re turning their stories into living, breathing material.
They’re the ones carving paths through the jungle for others, not by hiding their stories, but by owning them.
This figure doesn’t shout or conquer — she simply stands, smiling,
while softly whispering:
“You are here. And you are good — just as you are.”
