Leírás
Szeretnénk egyediek lenni, és nagyon is azok vagyunk, de annyira viszont nem szeretnénk, hogy különcnek hívjanak.
Nehéz rátalálni az egyensúlyra, mindannyian törekszünk rá, mert az önazonos élet a legjobb nekünk.
De kik vagyunk mi?
Erre nem fogok tudni válaszolni, neked kell magadra rájönnöd! 
Ami viszont nagyon közös bennünk és a gyökereink része, hogy a belső békét keressük, azt a csendet és nyugalmat, ahol otthonra lelhetünk igazán.
A belső otthonunkra, aminek megtalálása után már a lelkünk mosolyog, és mi kiegyensúlyozottak vagyunk. És ha külső történés, esemény ki is billent, tudjuk, hogy a belső otthonunkba mindig és bármikor nyugalomra és békére találunk.
Kívánom, hogy mindannyian találjuk meg ezt!
A figurák a stégen éppen ebben a belső nyugalmi állapotban vannak.
Önfeledten esznek, vagy csak nézik a víz megnyugtató látványát, becsukott szemmel hallgatják a hullámzás vagy a víztükör apró rezgéseit, ahogy a kacsa rálandol, a hattyú tollászkodik, a hal újabb levegőért felugrik.
Ezt a lelazult, nyugodt, békés hangulatot próbáltam elcsípni náluk, hogy jelenlétükkel közvetítsék felénk.
